A szakképesítések (szakvizsgák)

Bár nyilvánvalónak tűnik, de talán érdemes néhány alapvető tényt itt is rögzíteni.

Amikor valaki elvégzi az egyetemet (hat év), akkor lesz „általános orvos„. Utána még néhány évet eltölt egy átmeneti állapotban: már dolgozik, de még nem teljesen önálló. Néhány év (szakmától függően) gyakorlat után teheti le a szakvizsgát, ami után szakorvosnak számít, és ekkor lesz valóban önálló. Miután valaki legkorábban 18 éves korában érettségizhet, az egyetem hat év, és a legrövidebb szakvizsga periódus is 4 év, legalább 28 éves, mire valaki szakorvos lesz.

Tanulságos történet erről: a „bőrgyógyász”

„Első” szakvizsgák

Ezek azok a szakvizsgák, amelyeket bármelyik általános orvos megszerezheti. (A „ráépített” szakvizsgát csak megfelelő „első” szakvizsga után lehet megszerezni). A szakvizsgák pontos definíciója megtalálható az Interneten. Néhány – részben szubjektív – megjegyzést fűzök hozzá, elsősorban bőrgyógyászati szempontból.

Aneszteziológia és intenzív terápia

Ők azok, akik a műtéteknél altatnak, vagy a legsúlyosabb eseteket tartják életben

Arc-állcsont-szájsebészet

Egy hiányszakma…

Belgyógyászat

Néha már nem is tudom, létezik-e még „belgyógyászat”. A legtöbb helyen specializálódnak a belgyógyászok és belgyógyászati osztályok: hepatológia (májbetegségek), nephrologia (vese), kardiológia (szív), immunológia, stb.

Bőrgyógyászat

Egész pontosan: bőrgyógyászat, nemi betegségek és kozmetológia. Egyes autoimmun betegségeket is a bőrgyógyászok látnak el. Országonként, sőt, néha városonként változik, hogy reumatológus, belgyógyász, vagy éppen bőrgyógyász foglalkozik ilyen betegségekkel

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

Itt is egyre nagyobb specializációt látunk, bár kevésbé, mint a felnőtt belgyógyászat területén. Ma még nem külön szakvizsga a gyermekbőrgyógyászat

Fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás

Komoly lelkierőre van szükség ebben a szakmában, keveset hallunk róluk, pedig szép eredményeket is lehet elérni, amikor rokkant embereket sikerül visszavezetni a többé-kevésbé normális életbe

Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan)

A rendszerváltás után ugrásszerűen nőtt ennek a szakterületnek a tekintélye.

Fül-orr-gégegyógyászat

Szerencsére ennek a területnek a neve teljesen érthető

Gasztroenterológia

A gyomor és a belek, valamint a hozzájuk tartozó mirigyek tudománya

Geriátria

Az idős emberek speciális problémáival foglalkozó tudomány. Egyrészt egyre több az idős ember, másrészt az idős embereknek speciális problémáik vannak; hogy csak egy példát említsek: az idős emberek anyagcseréje lelassul, ezért a gyógyszereket egészen másképp kell adagolni

Gyermek- és ifjúsági pszichiátria

Talán a legnagyobb hiányszakma. Tragikus a helyzet, pedig rendkívül érdekes terület, ráadásul néha még teljes gyógyulásra is van lehetőség.

Gyermeksebészet

Ez talán egyértelmű.

Háziorvostan

A háziorvosok szerepe jelentősen megnőtt a rendszerváltás után. Erről keveset beszélnek, pedig szerintem ez egy sikertörténet. A háziorvosok nagy részének a képzettsége igen jó, sok olyan dolgot tudnak ellátni, amivel régebben kórházba kellett vonulni.

Háziorvostan a külön jogszabály szerinti egyéni képzést teljesítőknek

Ez inkább jogi kérdés

Honvédorvostan, katasztrófa-orvostan

Jó lenne, ha nem csak katasztrófák esetén hallanánk róluk (vagy legalább akkor)

Idegsebészet

Talán ehhez sem kell kommentár

Igazságügyi orvostan

Mostanában a tv-sorozatokban is népszerűek lettek. Sajnos gyakran szükség van rájuk. Kevésbé romantikus pálya, mint amit a filmekben látunk, de kétségtelenül sok érdekes dolog van benne, és sokszor valóban emberi sorsokat döntenek el

Infektológia

Bár a fertőző betegségek száma elenyésző ahhoz képest, amit akár még száz éve is láttunk, ellátásuk egyre bonyolultabb, ez indokolja az önálló szakképesítést.

Kardiológia

A szív belgyógyászata

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ez az a terület, amit néha még a szakemberek sem vesznek elég komolyan.

Neurológia

Ideggyógyászat – nem keverendő össze a pszichiátriával.

Nukleáris medicina

A sugárzó izotópok felhasználásával foglalkozik. Az izotópok hasznosak lehetnbek bizonyos vizsgálatok során, de egyes betegségek kezelésére is.

Ortopédia és traumatológia

Az ortopédia a csontok, ízületek, izmok, ínhüvelyek gyógyításával foglalkozik. A traumatológia pedig a baleseti sérülésekkel. A két terület úgy függ össze, hogy leggyakrabban a csontok és ízületek sérülnek baleseteknél.

Orvosi laboratóriumi diagnosztika

Talán az egyik leggyorsabban fejlődő orvosi tudományág

Orvosi mikrobiológia

A baktériumok, vírusok, gombák, paraziták azonosításával foglalkozik.

Oxyológia és sürgősségi orvostan

Legismertebb képviselőik a mentőorvosok

Patológia

Kórbonctan és kórszövettan. Rengeteg különböző betegség felismerésében nélkülözhetetlen a szövettani vizsgálat (pl a bőrgyógyászatban is). A patológus az, aki végső soron eldönti például, hogy egy eltávolított daganat rosszindulatú-e

Pszichiátria

Elmegyógyászat.

Radiológia

Régebben leginkább „röntgenorvosnak” mondták a köznyelvben, ma rengeteg egyéb dologgal foglalkoznak (pl ultrahangos vizsgálatok), sőt egyes speciális kezelési eljárásokkal is, illetve sugárterápiával.

Repülőorvostan

Tulajdonképpen speciális foglalkozás-egészségügyi orvosok. A légi járművek vezetésével foglalkozó személyek és a szakszemélyzet alkalmasságával foglalkoznak. Az alaptanfolyamot magam is elvégeztem(még a Magyar Néphadsereg keretében).

Reumatológia

Az ízületek és mozgásszervek belgyógyászata

Sajnos sokan még mindig úgy képzelik el, mint idős emberek panaszaira fürdőkezelést javasló orvosokat. Pedig legalább 200 féle betegség tartozik ide (gerincbetegségek, lágyrész betegségek, sőt, az autoimmun betegségek – miután ezek gyakran érintik az ízületeket). Iszonyatosan sokan szenvednek mozgásszervi panaszoktól.

Sebészet

Talán a legismertebb orvosi specialitás. Ma már ők is gyakran tovább specializálódnak (hasi sebész, mellkasi sebész, stb). Egyes országokban már bőrsebész vizsga is létezik, bár ezt általában nem sebészek, hanem bőrgyógyászok teszik le.

Sugárterápia

Az ionizáló sugarakkal történő kezelés (legtöbbször daganat kezelés) specialistái.

Szemészet

Talán ehhez nem kell kommentár

Szívsebészet

Talán ehhez sem

Szülészet-nőgyógyászat

A szülészet-nőgyógyászat „hatóköre” is folyamatosan bővül. A genetikától az endokrinológiáig, az onkológiától a gyermeknőgyógyászatig igen széles területről van szó.

Transzfúziológia

A vérátömlesztések gyakorlata is egyre bonyolultabb: teljes vért ma már ritkán adnak, különböző módon kezelt vért kell alkalmazni különböző állapotokban. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyes betegségek esetén még a vércsoport meghatározás sem egyszerű, ezért van erre már külön szakvizsga

Tüdőgyógyászat

Nem minden országban létező szakma, illetve máshogy hívják, és a hatóköre is országonként is változik

Urológia

A vizelet elválasztó rendszer betegségei tartoznak ide. Meglepő talán, de történetileg részben a bőrgyógyászatból alakult ki. A nemi betegségeket ugyanis bőrgyógyászok látták el, és a húgycsőszűkület volt az egyik kellemetlen szövődmény, amit kezelni kellett. Ezt a tevékenységet kezdetben bőrgyógyászok végezték, majd ezt és egyes dolgokat pedig a sebészektől fokozatosan átvettek az urológusok