Körömgomba kezelése
A körömgomba szinte mindig meggyógyítható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig egyszerű is a kezelés.
A kérdés
Több, mint egy éve szedek gyógyszert a körömgombára, de javulás nincs. Most váltottunk Mycosytről Omicrálra. Mellette körömlakkot használok. Már kifertőtlenítettem a lábbelieimet is! Mit tanácsol?
Válaszát nagyon várom!
A válasz
Valószínűleg nem körömgombáról van szó.
Kommentár
Lehet, hogy a válasz túl rövid, de a kérdező sem árul el sok fontos információt: ki állapította meg a körömgombát? Történt-e gombavizsgálat? Azt is jó lenne tudni, hogy miért éppen Mycosyst-tel kezelték a problémát. Milyen adagban kapta a gyógyszert? Mindezeket fontos lenne tudni, mert – ugyan a leírás alapján nehéz megítélni -, de úgy tűnik, a kezelés nem igazán szakszerű, úgyhogy valószínű, hogy nem bőrgyógyász indította a terápiát.
Még ha nem is volt ideális az alkalmazott gyógyszer, a körömnek legalább javulnia kellett volna, ezért gondolom, hogy esetleg nem is körömgombáról van szó – vagy pedig az adagolás nem megfelelő.
A fenti kezelések eddigi költsége kb 50ezer Ft lehet. Egy gombavizsgálat ára viszont mindössze 4000 Ft. Az ötvenezer forint nagy részét minden bizonnyal meg lehetett volna takarítani a laboratóriumi vizsgálattal.
Most már persze nehezebb a dolog, mert tablettaszedés alatt és utána hosszú ideig nem lehet gombavizsgálatot végezni – mert úgyis negatív lesz, akár gomba okozza a körömproblémát, akár más.
Mi más okozhat gombára emlékeztető tüneteket?
Egyrészt egy egyszerű körömágysérülésnek is lehet a következménye az egyenetlenül növő köröm, másrészt egyes bőrbetegségeket is kísérhet olyan körömtünet, ami megtévesztésig hasonlít a körömgombára (például ilyen a pikkelysömör).
Sokan úgy gondolják, hogy egy gyakorlott orvos csak ránéz a körömre, és rávágja, hogy gomba-e. Sajnos ennek épp az ellenkezője igaz: a gyakorlott bőrgyógyász tudja, hogy vannak megtévesztő esetek. Magam is több évet töltöttem el mykológiai szakrendelésén, és sokszor éppen azt tanultam meg, hogy gondosan kell értékelni a tüneteket, a kórelőzményt és a laboratóriumi leletet, hogy végül meg tudjuk mondani, pontosan miről is van szó. Ez NEM egyszerűen azt jelenti, hogy megvárjuk a tenyésztési eredményt, és ha pozitív, akkor gomba, ha negatív, akkor nem – sajnos ennél bonyolultabb az élet.
Előfordul (például penészgombák esetében), hogy a „pozitív” laboratóriumi lelet ellenére azt kell mondanunk, hogy nem gomba okozza a panaszokat. A fordítottja sem ritka: önmagában egy negatív lelet nem feltétlenül jelenti, hogy nincs gombája az illetőnek (például a fentebb már említett példa: ha valaki kezeli a körmét, az lehetetlenné teheti a gomba kimutatását).