A szakképesítések (szakvizsgák)

Bár nyilvánvalónak tűnik, de talán érdemes néhány alapvető tényt itt is rögzíteni.

Amikor valaki elvégzi az egyetemet (hat év), akkor lesz “általános orvos“. Utána még néhány évet eltölt egy átmeneti állapotban: már dolgozik, de még nem teljesen önálló. Néhány év (szakmától függően) gyakorlat után teheti le a szakvizsgát, ami után szakorvosnak számít, és ekkor lesz valóban önálló. Miután valaki legkorábban 18 éves korában érettségizhet, az egyetem hat év, és a legrövidebb szakvizsga periódus is 4 év, legalább 28 éves, mire valaki szakorvos lesz.

Tanulságos történet erről: a “bőrgyógyász”

“Első” szakvizsgák

Ezek azok a szakvizsgák, amelyeket bármelyik általános orvos megszerezheti. (A “ráépített” szakvizsgát csak megfelelő “első” szakvizsga után lehet megszerezni). A szakvizsgák pontos definíciója megtalálható az Interneten. Néhány – részben szubjektív – megjegyzést fűzök hozzá, elsősorban bőrgyógyászati szempontból.

Aneszteziológia és intenzív terápia
Ők azok, akik a műtéteknél altatnak, vagy a legsúlyosabb eseteket tartják életben
Arc-állcsont-szájsebészet
Egy hiányszakma…
Belgyógyászat
Néha már nem is tudom, létezik-e még “belgyógyászat”. A legtöbb helyen specializálódnak a belgyógyászok és belgyógyászati osztályok: hepatológia (májbetegségek), nephrologia (vese), kardiológia (szív), immunológia, stb.
Bőrgyógyászat
Egész pontosan: bőrgyógyászat, nemi betegségek és kozmetológia. Egyes autoimmun betegségeket is a bőrgyógyászok látnak el. Országonként, sőt, néha városonként változik, hogy reumatológus, belgyógyász, vagy éppen bőrgyógyász foglalkozik ilyen betegségekkel
Csecsemő- és gyermekgyógyászat
Itt is egyre nagyobb specializációt látunk, bár kevésbé, mint a felnőtt belgyógyászat területén. Ma még nem külön szakvizsga a gyermekbőrgyógyászat
Fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás
Komoly lelkierőre van szükség ebben a szakmában, keveset hallunk róluk, pedig szép eredményeket is lehet elérni, amikor rokkant embereket sikerül visszavezetni a többé-kevésbé normális életbe
Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan)
A rendszerváltás után ugrásszerűen nőtt ennek a szakterületnek a tekintélye.
Fül-orr-gégegyógyászat
Szerencsére ennek a területnek a neve teljesen érthető
Gasztroenterológia
A gyomor és a belek, valamint a hozzájuk tartozó mirigyek tudománya
Geriátria
Az idős emberek speciális problémáival foglalkozó tudomány. Egyrészt egyre több az idős ember, másrészt az idős embereknek speciális problémáik vannak; hogy csak egy példát említsek: az idős emberek anyagcseréje lelassul, ezért a gyógyszereket egészen másképp kell adagolni
Gyermek- és ifjúsági pszichiátria
Talán a legnagyobb hiányszakma. Tragikus a helyzet, pedig rendkívül érdekes terület, ráadásul néha még teljes gyógyulásra is van lehetőség.
Gyermeksebészet
Ez talán egyértelmű.
Háziorvostan
A háziorvosok szerepe jelentősen megnőtt a rendszerváltás után. Erről keveset beszélnek, pedig szerintem ez egy sikertörténet. A háziorvosok nagy részének a képzettsége igen jó, sok olyan dolgot tudnak ellátni, amivel régebben kórházba kellett vonulni.
Háziorvostan a külön jogszabály szerinti egyéni képzést teljesítőknek
Ez inkább jogi kérdés
Honvédorvostan, katasztrófa-orvostan
Jó lenne, ha nem csak katasztrófák esetén hallanánk róluk (vagy legalább akkor)
Idegsebészet
Talán ehhez sem kell kommentár
Igazságügyi orvostan
Mostanában a tv-sorozatokban is népszerűek lettek. Sajnos gyakran szükség van rájuk. Kevésbé romantikus pálya, mint amit a filmekben látunk, de kétségtelenül sok érdekes dolog van benne, és sokszor valóban emberi sorsokat döntenek el
Infektológia
Bár a fertőző betegségek száma elenyésző ahhoz képest, amit akár még száz éve is láttunk, ellátásuk egyre bonyolultabb, ez indokolja az önálló szakképesítést.
Kardiológia
A szív belgyógyászata
Megelőző orvostan és népegészségtan
Ez az a terület, amit néha még a szakemberek sem vesznek elég komolyan.
Neurológia
Ideggyógyászat – nem keverendő össze a pszichiátriával.
Nukleáris medicina
A sugárzó izotópok felhasználásával foglalkozik. Az izotópok hasznosak lehetnbek bizonyos vizsgálatok során, de egyes betegségek kezelésére is.
Ortopédia és traumatológia
Az ortopédia a csontok, ízületek, izmok, ínhüvelyek gyógyításával foglalkozik. A traumatológia pedig a baleseti sérülésekkel. A két terület úgy függ össze, hogy leggyakrabban a csontok és ízületek sérülnek baleseteknél.
Orvosi laboratóriumi diagnosztika
Talán az egyik leggyorsabban fejlődő orvosi tudományág
Orvosi mikrobiológia
A baktériumok, vírusok, gombák, paraziták azonosításával foglalkozik.
Oxyológia és sürgősségi orvostan
Legismertebb képviselőik a mentőorvosok
Patológia
Kórbonctan és kórszövettan. Rengeteg különböző betegség felismerésében nélkülözhetetlen a szövettani vizsgálat (pl a bőrgyógyászatban is). A patológus az, aki végső soron eldönti például, hogy egy eltávolított daganat rosszindulatú-e
Pszichiátria
Elmegyógyászat.
Radiológia
Régebben leginkább “röntgenorvosnak” mondták a köznyelvben, ma rengeteg egyéb dologgal foglalkoznak (pl ultrahangos vizsgálatok), sőt egyes speciális kezelési eljárásokkal is, illetve sugárterápiával.
Repülőorvostan
Tulajdonképpen speciális foglalkozás-egészségügyi orvosok. A légi járművek vezetésével foglalkozó személyek és a szakszemélyzet alkalmasságával foglalkoznak. Az alaptanfolyamot magam is elvégeztem(még a Magyar Néphadsereg keretében).
Reumatológia
Az ízületek és mozgásszervek belgyógyászata
Sajnos sokan még mindig úgy képzelik el, mint idős emberek panaszaira fürdőkezelést javasló orvosokat. Pedig legalább 200 féle betegség tartozik ide (gerincbetegségek, lágyrész betegségek, sőt, az autoimmun betegségek – miután ezek gyakran érintik az ízületeket). Iszonyatosan sokan szenvednek mozgásszervi panaszoktól.
Sebészet
Talán a legismertebb orvosi specialitás. Ma már ők is gyakran tovább specializálódnak (hasi sebész, mellkasi sebész, stb). Egyes országokban már bőrsebész vizsga is létezik, bár ezt általában nem sebészek, hanem bőrgyógyászok teszik le.
Sugárterápia
Az ionizáló sugarakkal történő kezelés (legtöbbször daganat kezelés) specialistái.
Szemészet
Talán ehhez nem kell kommentár
Szívsebészet
Talán ehhez sem
Szülészet-nőgyógyászat
A szülészet-nőgyógyászat “hatóköre” is folyamatosan bővül. A genetikától az endokrinológiáig, az onkológiától a gyermeknőgyógyászatig igen széles területről van szó.
Transzfúziológia
A vérátömlesztések gyakorlata is egyre bonyolultabb: teljes vért ma már ritkán adnak, különböző módon kezelt vért kell alkalmazni különböző állapotokban. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyes betegségek esetén még a vércsoport meghatározás sem egyszerű, ezért van erre már külön szakvizsga
Tüdőgyógyászat
Nem minden országban létező szakma, illetve máshogy hívják, és a hatóköre is országonként is változik
Urológia
A vizelet elválasztó rendszer betegségei tartoznak ide. Meglepő talán, de történetileg részben a bőrgyógyászatból alakult ki. A nemi betegségeket ugyanis bőrgyógyászok látták el, és a húgycsőszűkület volt az egyik kellemetlen szövődmény, amit kezelni kellett. Ezt a tevékenységet kezdetben bőrgyógyászok végezték, majd ezt és egyes dolgokat pedig a sebészektől fokozatosan átvettek az urológusok