Grépfrútmag-kivonat pattanás ellen

Számos fórumon kérdezték már a véleményemet különböző csodaszerekről, természetgyógyászati készítményekről. Érdekes megfigyelni, hogy az ezekre adott válaszok gyakran indulatokat gerjesztenek. Így történt ez nemrégen az Informed “Orvos válaszol” rovatában is.

Kérdés

“Az lenne a kérdésem, hogy Ön szerint a grapefruitmag-kapszula szedése eredményes lehet a pattanások kezelésében, antibakteriális hatása miatt?
Köszönöm!”

Válasz

Valószínűleg teljesen hatástalan

Kommentár

Ebben az esetben valóban túl röviden válaszoltam. Talán részleges mentség, hogy egy ilyen kérdést könnyű feltenni, de igen nehéz alaposan megválaszolni – hiszen ezernyi csodaszer van, ezeknek részletesen utánanézni és minden részletre kiterjedő választ adni több napot is igénybe venne minden egyes esetben. Régebben hasonló kérdésekre megpróbáltam kimerítően válaszolni, de általában úgysem győzi meg a fanatikusokat a válasz – akármennyire részletes is. A valódi érdeklődőknek pedig általában ennyi már elég.

Ebben az esetben azonban érdekes dolog történt: egy orvos (nevezzük a továbbiakban Dr. LE-nek) is hozzászólt, enyhén sértő hangnemben:

Dr. LE első hozzászólása: “A kolléga [mármint én] igen tájékozatlan. A grapefruit kivonatok antibacteriális hatásáról számtalan in vivo és in vitro tanulmány jelent már meg. A probléma csak az, hogy az antibacteriális hatás a kivonatokban változó, de igen nagy koncentrációban megtalálható fertőtlenítő szernek, a benzodiazepineknek köszönhető. Ezek eredete tisztázatlan, legvalószínűbb, hogy a termelés, szállítás, gyártás során kerülnek a termékekbe. Tehát amíg ezen kivonatokat fogyasztó emberek a természetes hatóanyagokban bíznak, addig egy élelmezési szempontból nem vizsgált, potenciálisan toxikus, szintetikus anyagot fogyasztanak, ami azonban kétség kívül hatásos különböző bacteriális fertőzésekben.”

Dr. LE második hozzászólása: “Az imént emlékezetből írtam, és tévedtem: benzodiazepinek helyett benzalkónium-klorid értendő, bocsának.”

Néhány megjegyzés, amit tudnunk kell:

1. Az, hogy egy anyag a kémcsőben (“in vitro”) hatékony egy baktérium ellen, nem bizonyítja, hogy szájon át szedve is hatékony. Ilyen alapon alkoholt is ihatnánk a tüdőgyulladás kezelésére.

2. A kérdés úgy hangzott, hogy pattanásra hatékony-e a szájon át beszedett grépfrútmag-kivonat. Erre továbbra is azt kell mondanom, hogy nincs rá adat. Spekulálni lehet, hogy miután a Corynebacteriumokra hatékony gyógyszerek jók a pattanásra, akkor, ha a grépfrútmag elöli kémcsőben a Corynebacteriumot, akkor esetleg a pattanásra élő szervezetben is jó lesz. De ez spekuláció marad, amíg be nem bizonyítják. A sikeres bizonyításnak kicsi az esélye: szájon át bevéve a bőrben jóval kisebb koncentrációk várhatók, mint a kémcsőben.

3. Nagyon jól írja Dr. LE, hogy a a grépfrútmag kivonatok hatásossága valószínűleg a bennük lévő benzalkóniumnak tudható be. Az viszont nincs a természetben növő grépfrútban. Ez a gyártás során kerül be: vagy véletlenül, vagy mint tartósítószer. Az sem lehetetlen, hogy éppen azért csempészik bele a gyártók, mert csak így hatásos a készítmény.

4. A benzalkónium pattanásra gyakorolt hatásáról sincs adat.

Dr. LE tehát úgy sérteget, hogy el sem olvasta rendesen, amit írtam. Arról nem is beszélve, hogy a benzodiazepineket és a benzalkóniumot egy orvosnak nem illik összekevernie, még akkor sem, ha nincs előtte a gyógyszerkönyv.

De visszatérve a grépfút magra. A fentiek nem a magánvéleményemet tükrözik, a szakirodalom valóban bőséges ezen a téren. Ezek szerint egyes grépfrútmag-kivonatokban akár 30% (!!) benzalkónium is lehet, Azt is megvizsgálták, hogy a a benzalkónium-mentes készítményeknek van-e baktérium-ellenes hatása. Elég egyértelmű, hogy nincs. Röviden összefoglalva: a (bőrre kenve) hatékony grépfrútmag kivonatok hamisítványok – és egyáltalán nem természetesek.

Érdemes még elolvasni azokat a mellébeszéléseket, amiket a gyártók válaszoltak egy jószándékú érdeklődőnek, Marianne Gutierrez-nek (angol nyelvű oldal). Ezek után még azt is nehéz elhinni, hogy a benzalkónium véletlenül kerül bele a “természetes” kivonatokba. Aki mindezeket tudva szeretné kipróbálni a grépfrútmag-kivonatot, tegye nyugodtan. A szakirodalom szerint a benzalkónium emlősökre (és így emberre is) csak kicsit mérgező, míg például halakra igen erősen az.